2009. április 15., szerda

Bogarászás

Egyre több időt töltünk kint, nagyjából elég jól haladok a kinti munkálatokkal is. Igaz, a Kicsik árnyékként követnek, gondosan ügyelnek, hogy egy darab „részemet” mindig foghassák :)

Vannak kis kerti szerszámaik, egy darabig el is kapirgálnak, de általában szeretik, ha valamit Velük csinálok, ezért hamar eljön a: „szomjas vagyok, pisilni kell, elfáradtam" ideje.

Sorra látogatjuk a kerti kis barátainkat is: a vadgalambok általában a tetőn turbékolnak, a varjakat mostanában nem olyan sűrűn látjuk, -Nekik mindegyik A Varjú bácsi (a Mazsolából)-, megnézzük a pincebogarat, aki nevéhez hűen a pincében a krumplik között lakik, a csigákat (na ők sokan vannak, túl sokan is, lerágnak mindent, ezért most is dugdostunk fokhagymát riasztónak az általuk kedvelt növények mellé: rebarbara, sóska). Ki sem szedem ezeket, legfeljebb jövőre újra dugdosok be újat.

A békákat először hiába kerestük az üvegházban (tavaly kettő lakott ott), míg egyszer csak a fügebokor alatt láttunk egy szép varangyosat.
Meg kiderült, hogy az egyik elhanyagolt, elfüvesedett virágosládában két kis zöld levelibéka lakik. A kiálló fűszálakon mutatnak be tornamutatványokat, ha épen úgy hozza a kedvük. Úgyhogy meghagyom nekik ezt ládát, amibe virágot terveztem telepíteni.


Virág

A Kicsik félelmének nagy forrása: Dongóvári Uraság (egy nagy potrohú dongó, akitől még Felícia is pánikolt, még 2 éve is) de néhány történettel sikerült már némiképp javítanom a helyzeten.

Ricsike metszeni szokott segíteni, vagyis levágja az elszáradt növényi szárakat, pl. édeskömény, csicsóka…most már megkérdezi, hogy mit szabad, mert egyik tavaszon (úgy 3 évvel ezelőtt) megmetszett MINDENT a kertben, a rózsákat, az összes lágyszárú növényt, az Apja mikor meglátta, majdnem idegrohamot kapott.

Jó, hogy vidéken lakunk és jó ezeket a napokat megélni.

2009. április 7., kedd

Zsákolok

Na nem kukoricás- vagy krumpliszsákokat pakolok, hanem ruhászsákokat!
Vagyis: szortírozom a ruhákat. Előszedem az aktuálisan jókat (vett, de főleg turkált, meg kapott) mind a négy gyereknek, s elrakom a kinőtteket. Mivel a másodszülött fiú, ezért igen kevés darab származik át rá a nővérétől, hanem jók lesznek a Kicsiknek.

Ricsiről viszonylag ritkán marad le épkézláb ruha, mert elkoptatja őket, ami viszont jó állapotban van, azokra Virág rögtön lecsap, Ők ketten hasonló jellemek.

A Kicsiktől lemaradtakat pedig részben továbbadom.
Az elfekvő (még nem jó) darabok részben a szekrényekben, részben zsákokban várják a sorsukat.

Azonban ez a rendszer csak így leírva hangzik ilyen szépen, mert a gyakorlatban mára odáig fajult, hogy a szekrényajtók kifeszülnek a belezsúfolt ruháktól, a zsákokba pedig már réges-rég nem méret szerint vannak belehajigálva, volt olyan ami úgy került elő, hogy már kinőtte a leendő gazdája…

Most viszont rászántam magam, hogy nekiveselkedjek, ugyanis nálam a külső és belső rendteremtésre-fenntartásra való igyekezet létszükséglet, mert nagyon nyomaszt a káosz (Szűz Hold). Úgyhogy az elkövetkező napok a ruharámolásról szólnak. A Kicsik számára valóságos Kánaán ez a helyzet, mert szánkáznak a kupacokon, meg beöltöznek, maskaráznak. Remélem még eltart egy darabig a lelkesedésük.




Nyitottam egy külön ünneplő ruhás polcot, mert hogy szokott lenni? Ünnepség van az iskolában-óvodában vagy zongoraverseny vagy versmondás, a fekete-fehér öltözet ugyan szépen ott van felakasztva a vállfára, de…nincs meg hozzá a fehér harisnya vagy a fekete zokni.

Vagy éppen kiderül, hogy a nadrág szára harangozik a boka felett (tényleg már a múltkor is rezgett a léc, de elfelejtődött…) vagy a fehér blúzban nem tanácsos jelentkezni, mert kireped a hónaljánál. Hol is van az egy számmal nagyobb?

Most van egy ünneplős polc, ahol a harisnyától a hajgumiig minden egy helyen lelhető meg.
Nemrégiben, véletlen szerencse folytán éppen akkor volt villámakciós leárazás a Cora-ban. Nem szokott felvillanyozni az ilyesmi, de most épp szembejött velem, úgymond „belesétáltam”, ki volt téve egy kisebb körállvány, amin fekete nadrágok voltak: fiú és lány, meg fehér blúzok, 200 ft darabjáért. Gyorsan behajigáltam minden lehetséges méretből egyet-egyet, 4 nadrág, 4 blúz/ing, 2 fekete mellény, így most a következő méretek is ki vannak pipálva.

A nagy rámolásnak nagyjából a felénél tartok, különraktam a nyáriakat is, majd az őszieket is.
Ricsi iskolás lesz, oda már nem igen járhat mackónadrágban, most ugyanis nem tűr meg magán mást, mert minden más típusú nadrág nyomja a hasát, vágja a derekát, merev… ezeket legalább nyúzhatja, egyetlen baja a silány anyag-minőség, mert egy mosás után kibolyhosodik. (De legalább ollóval már nem nagyobbítgatja a szakadást :)

Beköszöntött a jó idő, kitelepítettem a ruhaszárítót is a szabad ég alá, száradni már ott fognak a kimosott ruhák.

Kép: stock