Napjaink mostanában

A gyerekek továbbra is délig vannak az óvodában, iskolában. Pontosabban a két iskolás addig, amíg a délelőtti órák tartanak.

Ebéd után pedig megyünk vissza hegedűre, zongorára, kerámiára, ritmikus tornára stb.
Ha jó idő van, akkor ez biciklivel is működik.

A munkámat úgy osztom be, hogy kora reggel és délelőtt, illetve késő délután végzem. A tanfolyamok pedig többnyire hétvégén vannak.

Ha konzultációra jönnek, az jelenleg inkább a hétvége és a késő délután.

Hétközben igyekszek gyorsabban elkészíthető (de nem félkész) ételeket főzni. Amik kedvencek és jól beváltak, az a rizskoch vagy köleskoch, a szilvás gombóc, nudli, tarhonyás krumpli.

Levesek közül: krumplileves, brokkolileves, bableves, barna rizses leves, lencseleves.

Két-, háromnaponta sütök kenyeret, amit sikerült annyira leegyszerűsítenem, hogy nem dagasztom, hosszú ideig, csak amíg feltétlenül szükséges, majd kelesztem, átgyúrom és megy a cserépedénybe. (Recept hamarosan...)

Tízóraira alkalmas péksütemény vagy más sütemény is 2 naponta készül.

Ilyen például a kenyértésztából lecsípett tészta, amiből zsemle sül, vagy gyakran van kakaós vagy karobos csiga, pogácsa.
Illetve valamilyen pite, lepény (almás pite, meggyes).

Hétvégén illetve ha több időm van rá, akkor jöhet bonyolultabb étel is.

Alföldi szüret

Még a hó elején sikerült leszüretelni a tőkéken ottragadt fürtöket. A java a nyár során elfogyott közvetlen fogyasztással, de maradt rajta valamennyi, aminek mennyiségét kicsit alábecsültünk, mert körülbelül 30 üveg szőlőlé készült végül belőle.

A szedés nem éppen autentikus módon zajlott, lévén se puttonyunk, de még szőlőhegyünk sem. Ez csak amolyan alföldi szőlőszüret vödrökkel.

A leszedett fürtök a présbe kerültek, majd a levet rövid forralás után üvegekbe töltöttem. Ennek menete vagyis a tavalyi beszámoló olvasható: itt.

A termés magas cukortartalmát bizonyítják a préseléskor szédelegve keringő darazsak.

A gyerekek meg poharat tartva a kifolyó alá, azon frissiben ihatták az édes nedűt...

Kerti strand

Most, hogy berobbant a kánikula és kikerült a kertbe a medence, nagy fürdőzések folynak az udvaron.

Tavasztól egyébként is a teraszon-udvaron élünk egészen őszig. Ilyenkor készítem a lángost, a főtt kukoricát, a házi fagyit, de délelőtt csak egy tál friss gyümölcs jár, hogy az ebéd is elfogyjon majd.

Szomorú, hogy a káros sugárzás és a globális felmelegedés miatt egyre hosszabb az az időszak, amikor nem tanácsos kinn tartózkodni a napon. Emlékszem régebben 11-13 h-ig volt ez az időszak, mára már fél 11-15 h-ra terjedt ki.

Nagyobb, árnyat adó fa sajnos nem sok van az udvarunkban, kertünkben, ezért napernyővel oldjuk meg a hűsöt.

Ahogy tavasszal lekerülnek a terasz ablakai, amit lehet, azt szeretem a levegőn végezni, például kitelepítem a teraszra a vasalódeszkát is, habár inkább csak este állok neki a vasalásnak.

Még a befőzésre szeretnék kitalálni valami megoldást, mert elég szűkös konyhánk van, nagyjából akkora, mint egy lakótelepi lakásé. A befőzés meg ugye jár egy kis felfordulással, például férjenek el az elmosott üvegek az asztalon, a beletöltés után a koszos edényeket lehessen hova tenni, a kifröccsenő lekvárra ne kelljen annyira ügyelni stb.

No meg, ha a családból valaki befőzés közben éhen akar halni (ilyenkor érdekes módon mindenkinek tetemesen megnő az étvágya, én meg éberen vigyázom a kenyérmozsákat, mert ha belepottyan valamibe, attól az egész befőzés meghiúsulhat) akkor be tudjon jutni a konyhába, ahol egyszerre két ember egyidőben nem tud elférni, mozogni, vagy csak nagy toleranciával és türelemmel.

A férjemet azzal szoktam az őrületbe kergetni, hogy vegyünk/csináljunk egy udvari tűzhelyt, csak ahhoz kémény kellene.

Van közületek valakinek ilyesmije?

Csipeszelés

A Kicsik szeretnek teregetni, de inkább csipeszelni. .

Lehet, hogy megmosolyogni való, de a húsvéti (ét)csoki figura, színező és könyv mellett csipesz volt az ajándékuk. Ricsi meg harapófogót választott. Lehet, hogy lassan hátradőlhetek és olvashatok egész nap?