Most sóhajtozhatnék (sóhajtozok!), hogy de gyorsan elröpült a nyár, s vele a kevésbé szoros napirend. Hideg zuhanyként ért, hogy nem egészen két hét múlva kissé felbolydul az életünk.
Nagylányom negyedikes lesz, a Fiam elsős, a két Kicsi meg délelőttre oviba megy…
Nagylányom negyedikes lesz, a Fiam elsős, a két Kicsi meg délelőttre oviba megy…
Ebéd előtt hozom haza őket, vagyis nagyjából negyed 12-ig lesznek csak oda, a két nagyobbnak, ha 4 órája lesz akkor egy körben haza tudom hozni mindegyiküket, ha nem, akkor délben is két kör.
A Kicsik ovizása szerintem nem lesz egyszerű, valami belső megérzés ezt súgja.
A legsürgősebb még erre a röpke két hétre, hogy be kell szerezni az iskolai tanszerek maradék részét, a könyvek meg még eztán kerülnek kiosztásra, illetve el kell intézni még néhány „egészségügyi” dolgot.
A ház sincs túl elegáns állapotban, a nyárvégi nagytakarításhoz kell nekiveselkednem (ablakpucolás, függönymosás+vasalás) illetve a kertnek… ha 5-6 naponta nem tartom karban, akkor nagyon elszemtelenedik és mostanság volt, hogy ez a gyakoriság nem jött össze.
Valahogy idén nagyon felgyorsult minden. Igaz egy szavam sem lehet, mert jutott számomra is program szépen, de valahogy úgy érzem, hogy „normál” esetben a napok nagy százalékát olyasmi tölti ki, ami kötelező jellegű, de nem bír akkora tartalommal, ami várható attól az időtől, amit ráfordítunk... Évközben van egy csomó felesleges kör és történés, ami inkább csak fáraszt, mint épít. Nem sok hatékonysága van.
Nagyon sokszor van olyan, hogy két-három órás megbeszélés, melynek lényegi tartalma 10 percben elmondható lenne, a fennmaradó időt pedig hasznosítani lehetne. Másra.
Én még a ritkán találkozott barátokkal is 2 órában szinte mindent meg tudok beszélni. De valahogy úgy érzem, hogy az emberek többsége mintha illetlenségnek tartaná, ha valaki csak 10 perces cseverészést folytat, holott rengeteg dologra éppen az ilyen tartalmatlan időhúzás miatt nem kerülhet sor.
Szeretném ezeket az eddigieknél még jobban redukálni, de azért ügyelve arra, hogy ez ne negatívan csapódjon le a másik félnél.
9 megjegyzés:
Épp mostanában terveztem megérdeklődni,hogyan oldjátok meg az óvodai étkezést,de megelőztél azzal,hogy leírtad,ebéd előtt hazajönnek a kicsik.Érdekelne,hogyan oldottátok meg,mivel amikor a lányom ovis volt,kötelező volt ott ebédelni.Igaz Ő eszik húst,bár minimális mennyiséget.És tízórait esznek ott,vagy a két étkezés között viszed Őket?
Egyébként nagyon bájosak a gyermekeid!
A Nagyok is itthon ettek (ebéd előtt hoztam haza őket is), bár volt egy rövid időszak, amikor a fiam ott ebédelt, akkor vittem be neki (a tejallergia miatt lehetett). Ez mondjuk nem volt olyan jó megoldás, mert ugye a gyerekeknél ez még nem működik úgy, hogy ne kérdeznék meg: ő miért eszik mást vagy én miért eszek mást.
Van, akik viszont úgy csinálják, hogy behordják ez ételt, habár ezt nem mindenhol engedik meg. A másik lehetőség, ha lehet igényelni diétás kosztot.
A tízórai: állítólag lesz allergiás menü itt, de nem biztos... Ha nem lesz, akkor az eddigiek szerint megy majd a dolog, hogy az ottani tízóraiból megeszi azt, amit megehet. Az óvónők szerencsére együttműködők és nem erőltetik, hogy megegye pl. a felvágottat stb. A tej helyett meg teát kap...
Már nagyon érne egy alapos reform a közétkeztetésre, a fekete tea, májkrém és társai sajnos stabilan tartják a helyüket...
Ti még nem kezditek ugye (bölcsi)?
Még van 2 évünk az oviig.Bölcsibe nem szeretném vinni.Ezek az első évek nagyon meghatározóak a gyermek életében és azt szeretném,ha a tőlem tanult erkölcsi normák irányítsák majd az életét.És ha valami történik vele,akár öröm,akár bánat,annak a részese akarok lenni,amíg lehet.
Tudom,korai még ezzel a témával foglalkoznom,de nem bánnám,ha a fiam a későbbiekben is megmaradna a húsmentes kosztnál.A lányomnál még nem mertem volna megmagyarázni a védőnőnek,hogy igenis lehet egészséges egy ilyen gyerek is.Akkor még fiatal és ilyen téren tapasztalatlan voltam.Mert bár nem ettem húst,nem táplálkoztam tudatosan,csak az állatok szeretete vezérelt.Azért sajnos így is nehéz volt elfogadtatni a védőnővel a helyzetet.És még biztosan sokszor belém kötnek ez ügyben.Érdekes,amikor a lányom 2 éves koráig kiköpte a húst az normális volt,de ha én nem adok a gyereknek,akkor idegi károsodása lesz.Jaj de hosszú lettem,bocs és köszi a választ.
Igen, én is így gondolom, ahogy az elején írod...
Nálam már 4 évesek lesznek, sokat gondolkoztam várjak-e még egy évet, aztán így alakultak a dolgok. De mivel csak délig lesznek, nem olyan hosszú idő.
A hús téma: én már kezdek leszokni arról hogy mindig mindent elmondjak, kérdezés nélkül is, olyan helyen, ahol ez nem is lényeges, mert akkor rögtön kombinálnak. Volt olyan, hogy a gyerek tejallergiáját összefüggésbe hozták azzal, hogy én nem eszek húst (?)
tehát ha szóba kerül, hogy MIT ESZIK a gyerek, akkor felsorolom, hogy: gabonát, hüvelyest, zöldséget, gyümölcsöt stb...
fehérjét? persze azt is...
elég korán adtam már vörös lencsét, meg héj nélküli hüvelyest, ami kitűnő fehérjeforrás.
Szerencsére jó helyzetben vagyok, mert a gyermekorvos és a védőnők sem macerálnak ezzel.
De eddig én is megjártam az utamat, az első gyermekem nagyon rossz evő volt.
És akkor még nem voltam annyira jártas abban, hogy minden ilyen jellegű kérdésre tudjak valami választ adni.
A tágabb családdal is hosszú évekig szélmalomharcot vívtam.
Az idegi károsodás egyébként a B12 hiányától lehet, tehát sokszor mondanak olyan dolgokat, ami pontatlan, csak riogatásnak szánják.
Egyébként épp egy védőnő írt egy nagyon jó könyvet: Mérlegen a vegetarianizmus címmel, be is teszem oldalt a listámba...
Pont ezt a könyvet vittem el a védőnőnek,hogy olvassa el.Mivel azt mondta,akkor fogadja el,hogy nem adok húst a babának,ha dietetikussal összeállíttatok egy étrendet.Van egy dietetikus ismerősöm,Ő adta kölcsön a könyvet,mert szerinte teljesen korrektül benne van minden a vegetarianizmussal és az étrendekkel kapcsolatosan is.Tényleg nagyon tartalmas,hasznos könyv.
Hát enyhén szólva nem semmi...Csak azt lenne jó tudni, hogy miért nem azokat a családokat piszkálják, ahol tényleg lenne mit kifogásolni,
pl. ahol az ebéd keksz, ropi és cukor, illetve más egészségkárosító tényezők veszélyeztetik a gyereket...
Le a kalappal előtted, hogy kiállsz a meggyőződésed mellett!
Köszönöm.
A védőnők elmondják,hogy mit ehet,és mit nem egy kisgyermek,csak éppen nem tudatosítják,hogy miért ne adjunk cukrot meg hasonlókat.Bár engem az bosszant leginkább,hogy nem fektetnek elég nagy hangsúlyt arra,hogy megértessék a szülőkkel,ne dohányozzanak a gyerek társaságában.
Azokkal az esetekkel, ahol valóban probléma van, talán nem is tudnak mit tenni.
Oda kellene végre eljutni a magyar egészségügynek, amit a másik blogomban írtam a táplálékpiramis kapcsán, hogy legyenek alternatívák, s lehessen választani...
Egyébként a védőnői szolgáltatást le is lehet mondani, már olvastam több embernél. Kezdem érteni, hogy miért.
Sok erőt és energiát kívánok a szeptemberi változásokhoz!
Megjegyzés küldése