2010. március 28., vasárnap

Tavaszi napok

Jócskán elmaradtam az írással, pedig terveztem farsangi képeket is feltenni. Nekem fontos lenne, hogy ha röviden is, de rendszeresen írjak ide (is), mert ez egyfajta összegzés számomra.
A mindennapokban nem mindig látom át folyamatában a dolgokat, megerősítést máshonnan nem igen kapok, itt viszont egyfajta rálátásom van egy-egy rövid időszakra (még ha túlságosan nem is szeretném kitárni az életünket).

Elég sok új teendőm van, a másik blogomban időnként röviden beszámolok az aktuális főzőtanfolyami foglalkozásokról.

Ezenkívül én is tanulok: kineziológiát illetve a Schüssler-sókról.

Hamarosan kész lesz az új honlapom is, ami összefoglalója lesz tevékenységemnek, összeállt egy egésszé az a sok-sok rész, amivel évek óta foglalkozok.


Természetesen a háztartás sem vált önműködővé, a kert sem és a gyermeknevelés is sok kihívást tartogat nap mint nap számomra. Nehezebb, mert jóval kevesebbet pihenek és feszültebb vagyok.

De talán nem is ez a fő dolog, ami a gyökérprobléma, hanem inkább a visszajelzések.
Sokszor felteszem magamnak a kérdést, hogy könnyebb-e ott, ahol a tágabb család hasonló értékrenddel és életfelfogással bír?


Néhány kép a közelmúltról:


Ricsi fiammal palántáknak magokat ültettünk (paradicsom és paprika)



A két Kicsi:


Virág


Patrícia




Nekik is frizurát kellett csinálnom a nagylány ritmikus torna versenye alkalmából :)

4 megjegyzés:

LiliNortianyu írta...

Sajnálom,hogy a tágabb családod kivetnivalót talál az életetekben.Amennyit kiszűrök a blogjaidból,abból azt látom, példaértékű az,ahogyan neveled a gyerekeidet és a törekvéseid,hogy rajtuk kívül más emberekkel is megismertesd az egészséges,a te szavaiddal:lét-tudatos életmódot.
Úgyhogy fel a fejjel!

Renata Kalman írta...

Szerencsére nem mindenki viszonyul így, mondhatnám a többség nem. De épp olyan helyről ér, ahonnan az ember normál esetben támogatást várna. Talán nem is kellene ezzel ennyit foglalkoznom. Csak az olyan megjegyzések mint pl., hogy mikor fogok már valami "rendes" munkát végezni, egy kicsit rosszul érint.
Főleg azért, mert szinte mindig dolgoztam, csak éppen úgy tűnik ez van, aki számára nem jelent értelmes tevékenységet.

Hanczur írta...

Kedves Renáta!
Próbálj meg előre nézni! Aki nem fogja fel, mit alkotsz, az mögötted jár. A gyermekeid pedig boldognak látszanak a képeiden, és szerintem ők vannak előtted.
Ha rájuk tekintessz, előre nézel, s az ő véleményük többet kell jelentsen mindennél.
Ez olyan patetikusnak hangzik, csak nem tudom másképpen fogalmazni.

Renata Kalman írta...

Szia Hanczur!
Igazad van és köszönöm...