2009. január 10., szombat

Mi újság?

Sokszor kérdezik ezt az emberek egymástól. De vajh, mi a mögöttes jelentése?

1. Ha csak pusztán jelentés nélküli udvariassági formula, -nagyon gyakran rövidítve használják, vagyis: mizújs?- akkor erre egy válasz lehetséges: kössz, jól. És te?

-Én is. Nincs semmi különös - jön a válasz.

És ebben ki is merült a társalgás.

Ha erre a nulla mögöttes jelentéstartalmúra valaki levegőt vesz és pár mondatban vázolni szeretné életét, rendszerint értetlen arccal találja szemben magát: mégis kit érdekel, te szerencsétlen? - olvasható ki a pillantásból.

A franciák kérdezik egymástól: ça va? (minden oké? jól vagy?)
A válasz szinte mindig: ça va, kötelező jelleggel.
A ça va pas ugyanis nem illendő, erre értetlenül néznének, vagy nagyon bizalmas kapcsolatot feltételez, olyas valaki kérdezőt, akinek elsírhatjuk a "nem jól vagyok"-unkat.




2. A Mi újság-os kérdező másik típusa valami nagy dolgot szeretne hallani, vagy azért kérdez, hogy viszont kérdezzék tőle és ő elmesélhesse, hogy:
-Van ám újság! A gyerek bejutott az egyetemre, neki volt majdnem a legtöbb pontszáma.
Vagy: befizettünk egy új kocsira, vagy: épp most jöttünk haza a nyaralásból.

Szóval van újság.

Gyerektől is gyakran kérdezik, mi újság az óvodában/iskolában? Azt, hogy mi újság van VELED, viszont soha nem kérdezik, mert az nem számít. Csak a külső történések, hogy hány ötöst, vagy dicséretet kapott, hány verset tanult az óvodában, hány foga van, hány szót tud. Mert ez valami.

Pillanatképek:

Gyerek: Festettem egy képet.
Felnőtt: És, kiállították?
Szülő (vagyis én): Nem, nem állították ki, „csak” itthon festett, a maga örömére.

.....


Gyerek: (magától elmond egy verset)
Felnőtt: Ugye az óvodában tanultad?
Én: Nem, nem az óvodában tanulta, ezt kivételesen tőlem hallotta...
Felnőtt: Na jól van, megnyugodtam, nincs lemaradva a többi gyerekhez képest, már attól féltem, hogy otthon nem tanul semmit.

.......

Felnőtt: Hallom voltál versenyen.
Gyerek: Igen.
Felnőtt: És hányadik lettél?
Gyerek: ….
Felnőtt: Nem baj, majd legközelebb nyerni fogsz!

(Na ha eddig nem volt összetörve, ETTŐL garantáltan össze fog. Ha eddig nem érezte vesztesnek magát, mostantól kezdve annak fogja.)

3. Ha esetleg azt mondom a Mi újság-ra, hogy újság az nincs, de új-ság az van, azaz újdonság a hétköznapokban, élmények, mert pl. bensőséges napokat éltünk meg, a kinti hidegre fittyet hányva melegen duruzsoló teáskanna mellett kifliket hajlítgattunk, elolvastuk ismét Pettson és Finduszt, akkor vagy szánakozó mosoly a felelet vagy felsóhajt a kérdező:
De jó! Nektek még erre is van időtök!


És Te?
Minek örültél ma? Mit olvasol? Milyen gondolatok foglalkoztatnak?
Mi újság VELED? Mesélj! Mert engem érdekel!


5 megjegyzés:

citromfű írta...

:)
Én ma téged olvastalak, meg néhányat itt oldalt a blogokból. Illetve nem itt, hanem a másik blogon.
Minek örülök? Lassan kész a Kicsi pulóvere, amit kézzel kötök. Itthon a Nagy. Holnap utazunk a szüleimhez...
Reni, Te minek örültél?

napmátka írta...

Nálam az az új-ság, hogy rátaláltam erre a blogodra is, és ez ma örömet okozott. Azt nem tudom, lesz-e mindig kedv és idő ide is belátogatni, de most jó.

Renata írta...

De jó, hogy erre jártatok!

Citromfű! A kötés nagyon jó, olyan bevackolós tevékenység.
én: írogathattam ide, főztem, örülni láttam a fiamat (egy kis ovistárs zsúrjára vittem).

Napmátka!
Örülök ennek! Olyan gyakran nem fogom ezt írni, csak ahogy kikívánkozik valami.
És igen, örültem ma még Napmátka Napja kedves szavainak is!

Hanczur írta...

Az újság nem eget megvilágosító csoda. Kicsi változás a tegnaphoz, az előző pillanathoz képest. Valóban kíváncsi lennél rá? Elmondanám. Jó lenne elmondani. Ide akarok ülni egy sámlira, magam köré gyűjteni pár hallgatót, és körbetekintve újságolni, mi is történt.
Rájöttem, hogy ez a hálózatos naplóírás igazi élvezet.

Renata írta...

Hanczur!
Látod! Van egy sámlim, vagy csak úgy földön ülve törökülésben.
A kis dolgok a csodák.