2009. december 2., szerda

Béka Béni bárja

Ritkán frissül ez a blog, pedig rengeteg minden történik. Az idővel nagyon hadilábon állok, de azért szeretném időnként megörökíteni az eseményeket, még ha rövidke formában is:

Egy-két évhez viszonyítva is hihetetlen módon felgyorsult az élet(ünk). A két nagyobb iskolában, a két Kicsi oviban van ebéd előttig, ami azt jelenti, hogy van 3 órám a főzésre, a ház rendben tartására és szezon időben a kertre valamint a munkámra.

Nem vagyok zsonglőr, hiszen ha osztunk-szorzunk, láthatjuk, hogy az első két tevékenység nagyjából ki is tölti ez a délelőttöt, vagyis a többire máshonnan kell időt nyernem. Az eredménye ennek pedig a folytonos sietés. Na, de most nem rólam, hanem a gyerekekről szeretnék írni:

Az iskola, ahova jár a nagylányom és a fiam, hagyományos szemléletű, kiegészítve művészeti oktatással. Felícia zongorázik, Ricsi pedig hegedülni kezdett tanulni.
Felícia ebben a hónapban többször is fellép hangversenyeken. Ő egyébként sokat változott az utóbbi hónapokban, jelentkezett verses mesemondó versenyre is, ahol olyannyira sikerült felülemelkednie a bátortalanságán, hogy első lett. Egy elég hosszú verses mesét mondott: Béka Béni bárja





Örülök a sikerének, mert nem az a zsebre vágott kezű, laza stílusú, akinek nem jelent gondot megszólalni, hanem pontos, precíz, érzékeny. Ez pedig nem mindig erény manapság.
Elkezdett egy saját blogot is, bár nincs sok ideje rá. Nagyon sok dolgot szeret csinálni, én úgy érzem ez túl sok, lebeszélni viszont nem lehet. Olvasni továbbra is nagyon szeret, most éppen az Akli Miklóst olvassa (nekem egyik kedvenc könyvem volt).

4 megjegyzés:

LiliNortianyu írta...

Nagyon ügyes a lányod!De ez a Te érdemed is,biztos sok mesét olvastatok együtt.Az Akli Miklóst Én is olvastam gyerekként.

Renata írta...

LiliNortianyu!
Köszönöm az Ő nevében is! Igazából mindig azt érzem, hogy lehetne még több közös élmény, csak nehéz (főleg az utóbbi időben), mert más dolgok is vannak, amikre sok idő elmegy.

Jó a fotód! :)

LiliNortianyu írta...

Nekem egy kistesó mellett is nehéz a Lilivel foglalkozni,úgyhogy elismerésem!

napmátka írta...

El tudom képzelni, hogy ennyi teendő mellett mindig kapkodni kell.
Kíváncsian várom a lányod bejegyzéseit és gratulálok a blogjához!