2010. január 9., szombat

Az új év első napjai

Nehezen akaródzik így a téli szünet után ismét belelendülni a hétköznapi életbe, a sok jövés-menésbe.

A Kicsik a szünet előtti két hétben itthon maradtak, mert sok volt a csoportban beteg és jobbnak láttam így. Úgyhogy ők majdnem egy hónap után kezdték újra az ovit.

Az iskolában pedig lassan a félévi művészeti vizsgák következnek (hangszeres) illetve a bizonyítvány.

A szünetben mindegyik gyerek végre kipihenhette magát, nem kellett korán kelni, volt idő extra diavetítésre, több mesére, mint egyébként, kinti havazós tevékenységre, fa- és lakás díszítésre, színezésre, rénszarvasok készítésére, narancsos-fahéjas süti sütésre (a megszokott mézeskalács-készítésen felül) és az új játékok kipróbálására, meg úgy általában lazulni.
Olvasni vagy könyveket nézegetni, mesét hallgatni szerencsére mindegyik szeret, úgyhogy a könyvek sokszor előkerülnek.




Karácsony tájékán-után (dec. 24-27.) és az azt megelőző napokon is már vendégek, rokonok jöttek (a menüket feltettem a gasztro-blogba: Karácsonyi menü, Karácsonyi menü2. és a Karácsonyi sütik). Ez nagyon jó volt, de a végére már kicsit kifáradtam.

Ezzel párhuzamosan haladni kellett a munkámmal is, el-elcsípve néhány órát napközben, mert szerencsére Apa itthon volt, így legalább a gyerekek felügyelete megoszlott.

Mostanra vége ezeknek a napoknak, esős locspocsban cikázunk és szokjuk újra a kötött napirendet.
Úgy kell alakítani a napjaimat, hogy az eddigi munkákon felül még tanulok is, ez pedig csak úgy megy, ha a délelőtti pár óra nem a főzésre és a háztartásra megy el, hanem legkésőbb 9-re kész az ebéd és utána 11-ig tudok tanulni. Reggel 1/2 5-6-ig pedig szintén ezt csinálom.

Aztán 6 óra után jön a szokásos reggeli tevékenység: gyerekek ébresztése (szerencsére ebben a férjem segít), közös reggeli, aztán irány az iskola-óvoda.

Hazajövök, majd következik a főzés. Igyekszem egyszerű ételeket készíteni, vagy ha kicsit több időt igényel (pl. bableves), akkor azt előző délután-este főzöm meg.
(Heti menütippet a másik blogban találtok, olyan ételeket, amik elfoglalt napokon jól jönnek.)

Az iskola-ovi után következik itthon az ebéd, majd a délutáni órákra való oda-visszamászkálás, leckeírás, nyelvtanulás illetve a Kicsik délutáni alvása.
Este fél 9-9 tájban viszont a gyerekekkel egy időben fekszek és legtöbbször én alszom el leghamarabb :)

A kert most szerencsére nyugalmi állapotában van, a házimunkát pedig délután igyekszem megoldani (több, de inkább kevesebb sikerrel). Bevásárolni a városba mostanában ritkábban járok, inkább jó alaposan összegyűjtöm a listát, vagy a férjem meghozza, ami nagyon kell, mert egy-egy bevásárlás szinte egy egész délelőttöt igénybe vesz, másrészt most jócskán megemelkedett a benzin ára is...

Homoktövislevet kezdtem el inni, ettől viszonylag jól bírom a napokat. Ajánlom Nektek is!

12 megjegyzés:

erős ildikó írta...

Mindig megdöbbent, hogy tudod ezt mind egyszerre csinálni, összehangolni, és még tanulni is, sokszor a hajnali órákban. A munkád az főleg fordítás (mármint a rengeteg házimunkán kívül)?

Renata Kalman írta...

Napmátka!
Ha benne vagy, akkor nem tűnik annyira fel, de az biztos, hogy nagy önfegyelem kell hozzá és sokszor bejönnek váratlan dolgok, amik borítják a terveket.
Mondjuk pont Neked mondom, aki szintén alaposan beosztja az idejét :)

Most nem fordítás. Ahhoz teljesen kellenék, azt nem tudnám szakaszolni. Nekem legalábbis úgy megy, hogy akkor 4-5 órát egyvégtében itt csücsülök.
Később elárulom, hogy mi ez, jó?

nana írta...

tényleg csodálatra méltó! nekem még nincsenek gyerekeim, de ebben az évben valami hasonlót én is megtapasztalok, mivel munka mellett elkezdtem egyetemre járni. viszont nagyon sokat ad! néha azt érzem, nem bírom, de aztán továbblendülök. mit tanulsz?

Renata Kalman írta...

Nana!
Kiadványszerkesztést kezdtem el, meg kineziológiát.
Te milyen szakra jársz?

nana írta...

művészet (kultúra) menedzsment. már egy ideje érdekel a kiállításszervezés, és most eljött az ideje a sulinak.

Renata Kalman írta...

Ez nagyon jó lehet! És szerintem nagyon illik is Hozzád!

nana írta...

hozzád pedig a kineziológia :)

Renata Kalman írta...

Köszi! :)
remélem lesz is lehetőségem gyakorolni.

siccike írta...

Én valahogy jól megkésve, decsak most jutottam el ehhez a bejegyzésedhez, és hát naggggyon kemény, ahogy nyomod!:-) Kiadványszerkesztés + kinez? Mind a kettő nagyon izgalmas! Idén én is új dolgokba kezdek, úgy látszik ez ilyen év többeknek is!:-)

Renata Kalman írta...

Siccike!
Bővebben mondasz valamit?

Ahogy Vera megjegyzésénél írtam (a gasztro-blogomban), a Net elrejt egy csomó dolgot. Én ráadásul nem is találkozok élőben a bloggerekkel.

Igen, mindig több dolgot viszek párhuzamosan, habár maga a család is kitöltené az időmet. Sokszor érzem, hogy jobb lenne alaposabban, s még teljesebben, de vannak/voltak jelek, ami miatt tudom, hogy ezekkel a más dolgokkal is foglalkoznom kell.
Olyan támogatóm nincsen, akire komolyabban számítani tudok, ezért úgy kell megoldanom, hogy a férjem éppen itthon legyen, ha el kell mennem valahová vagy viszem az összes gyereket. :)

ilike írta...

Ennyi programot még olvasni is sok!

Petre Veronika, perinatális szaktanácsadó, gyászcsoportvezető írta...

szia!

Nem találom hol lehetne Neked levelet írni, kérlek jelezd a spiritualisanya@gmail.com-on, köszönettel, Veronika