Kertészkedő lányok

A Kicsik szeretnek kinn lenni, Patri szívesen segít virágot locsolni. Ő az, aki főzésben-sütésben is nagyon igyekszik.

Virág a precízség terén domborít, a csomagolás és a rajzolás az erőssége.





A palánták pedig ekkorát nőttek...lassan kikerülnek a szabadföldbe.

Májusban

Egy jó alapos tisztításra vár a kis kerti tó, habár halak már nincsenek benne, mert folyton kiették belőle a szomszéd macskák. A Kicsik békák úsztatására használják...

Képek

Még néhány kép a hétvégéről...

Virágok közt.... Rsg verseny után

Apával

Tavaszi napok

Jócskán elmaradtam az írással, pedig terveztem farsangi képeket is feltenni. Nekem fontos lenne, hogy ha röviden is, de rendszeresen írjak ide (is), mert ez egyfajta összegzés számomra.

A mindennapokban nem mindig látom át folyamatában a dolgokat, megerősítést máshonnan nem igen kapok, itt viszont egyfajta rálátásom van egy-egy rövid időszakra (még ha túlságosan nem is szeretném kitárni az életünket).

Elég sok új teendőm van, a másik blogomban időnként röviden beszámolok az aktuális főzőtanfolyami foglalkozásokról.

Ezenkívül én is tanulok: kineziológiát illetve a Schüssler-sókról.

Hamarosan kész lesz az új honlapom is, ami összefoglalója lesz tevékenységemnek, összeállt egy egésszé az a sok-sok rész, amivel évek óta foglalkozok.


Természetesen a háztartás sem vált önműködővé, a kert sem és a gyermeknevelés is sok kihívást tartogat nap mint nap számomra. Nehezebb, mert jóval kevesebbet pihenek és feszültebb vagyok.

De talán nem is ez a fő dolog, ami a gyökérprobléma, hanem inkább a visszajelzések.
Sokszor felteszem magamnak a kérdést, hogy könnyebb-e ott, ahol a tágabb család hasonló értékrenddel és életfelfogással bír?

Néhány kép a közelmúltról:


Ricsi fiammal palántáknak magokat ültettünk (paradicsom és paprika)



A két Kicsi:

Virág

Patrícia

Nekik is frizurát kellett csinálnom a nagylány ritmikus torna versenye alkalmából :)

Az új év első napjai

Nehezen akaródzik így a téli szünet után ismét belelendülni a hétköznapi életbe, a sok jövés-menésbe.

A Kicsik a szünet előtti két hétben itthon maradtak, mert sok volt a csoportban beteg és jobbnak láttam így. Úgyhogy ők majdnem egy hónap után kezdték újra az ovit.

Az iskolában pedig lassan a félévi művészeti vizsgák következnek (hangszeres) illetve a bizonyítvány.

A szünetben mindegyik gyerek végre kipihenhette magát, nem kellett korán kelni, volt idő extra diavetítésre, több mesére, mint egyébként, kinti havazós tevékenységre, fa- és lakás díszítésre, színezésre, rénszarvasok készítésére, narancsos-fahéjas süti sütésre (a megszokott mézeskalács-készítésen felül) és az új játékok kipróbálására, meg úgy általában lazulni.
Olvasni vagy könyveket nézegetni, mesét hallgatni szerencsére mindegyik szeret, úgyhogy a könyvek sokszor előkerülnek.




Karácsony tájékán-után (dec. 24-27.) és az azt megelőző napokon is már vendégek, rokonok jöttek (a menüket feltettem a gasztro-blogba: Karácsonyi menü, Karácsonyi menü2. és a Karácsonyi sütik). Ez nagyon jó volt, de a végére már kicsit kifáradtam.

Ezzel párhuzamosan haladni kellett a munkámmal is, el-elcsípve néhány órát napközben, mert szerencsére Apa itthon volt, így legalább a gyerekek felügyelete megoszlott.

Mostanra vége ezeknek a napoknak, esős locspocsban cikázunk és szokjuk újra a kötött napirendet.
Úgy kell alakítani a napjaimat, hogy az eddigi munkákon felül még tanulok is, ez pedig csak úgy megy, ha a délelőtti pár óra nem a főzésre és a háztartásra megy el, hanem legkésőbb 9-re kész az ebéd és utána 11-ig tudok tanulni. Reggel 1/2 5-6-ig pedig szintén ezt csinálom.

Aztán 6 óra után jön a szokásos reggeli tevékenység: gyerekek ébresztése (szerencsére ebben a férjem segít), közös reggeli, aztán irány az iskola-óvoda.

Hazajövök, majd következik a főzés. Igyekszem egyszerű ételeket készíteni, vagy ha kicsit több időt igényel (pl. bableves), akkor azt előző délután-este főzöm meg.
(Heti menütippet a másik blogban találtok, olyan ételeket, amik elfoglalt napokon jól jönnek.)

Az iskola-ovi után következik itthon az ebéd, majd a délutáni órákra való oda-visszamászkálás, leckeírás, nyelvtanulás illetve a Kicsik délutáni alvása.
Este fél 9-9 tájban viszont a gyerekekkel egy időben fekszek és legtöbbször én alszom el leghamarabb :)

A kert most szerencsére nyugalmi állapotában van, a házimunkát pedig délután igyekszem megoldani (több, de inkább kevesebb sikerrel). Bevásárolni a városba mostanában ritkábban járok, inkább jó alaposan összegyűjtöm a listát, vagy a férjem meghozza, ami nagyon kell, mert egy-egy bevásárlás szinte egy egész délelőttöt igénybe vesz, másrészt most jócskán megemelkedett a benzin ára is...

Homoktövislevet kezdtem el inni, ettől viszonylag jól bírom a napokat. Ajánlom Nektek is!

Boldog karácsonyt kívánok minden kedves olvasómnak!

Béka Béni bárja

Ritkán frissül ez a blog, pedig rengeteg minden történik. Az idővel nagyon hadilábon állok, de azért szeretném időnként megörökíteni az eseményeket, még ha rövidke formában is:

Egy-két évhez viszonyítva is hihetetlen módon felgyorsult az élet(ünk). A két nagyobb iskolában, a két Kicsi oviban van ebéd előttig, ami azt jelenti, hogy van 3 órám a főzésre, a ház rendben tartására és szezon időben a kertre valamint a munkámra.

Nem vagyok zsonglőr, hiszen ha osztunk-szorzunk, láthatjuk, hogy az első két tevékenység nagyjából ki is tölti ez a délelőttöt, vagyis a többire máshonnan kell időt nyernem. Az eredménye ennek pedig a folytonos sietés. Na, de most nem rólam, hanem a gyerekekről szeretnék írni:

Az iskola, ahova jár a nagylányom és a fiam, hagyományos szemléletű, kiegészítve művészeti oktatással. Felícia zongorázik, Ricsi pedig hegedülni kezdett tanulni.
Felícia ebben a hónapban többször is fellép hangversenyeken. Ő egyébként sokat változott az utóbbi hónapokban, jelentkezett verses mesemondó versenyre is, ahol olyannyira sikerült felülemelkednie a bátortalanságán, hogy első lett. Egy elég hosszú verses mesét mondott: Béka Béni bárja

Örülök a sikerének, mert nem az a zsebre vágott kezű, laza stílusú, akinek nem jelent gondot megszólalni, hanem pontos, precíz, érzékeny. Ez pedig nem mindig erény manapság.
Elkezdett egy saját blogot is, bár nincs sok ideje rá. Nagyon sok dolgot szeret csinálni, én úgy érzem ez túl sok, lebeszélni viszont nem lehet. Olvasni továbbra is nagyon szeret, most éppen az Akli Miklóst olvassa (nekem egyik kedvenc könyvem volt).